Az immunrendszer és a HKO

A nyugati értelemben vett „immunrendszer” fogalmát a kínai orvoslás nem ismeri, de a di kang „ellenállás, ellenálló erő”, a mian yi „elkerülni a ragályt”, és a ju zheng„helyrekényszeríteni a helyeset, és elűzni a betegséget” évezredes kifejezések nagyon hasonlók ahhoz, amit mi immunitás alatt értünk. A modern orvoslás külső (exogén) és belső (endogén) kórokainak megfelelőjét is megtaláljuk a HKO szemléletében. Amit mi külső kórokoknak hívunk, az a hagyományos kínai terminológiában a „hat túl sok” néven szerepel: a szél, a hideg, a nyári meleg, a nedvesség, a szárazság, a forróság. A belső kórokoknak pedig a „hét kedély” felel meg: az öröm, a düh, az aggódás, a gond, a szomorúság, a félelem és az ijedtség. Ezeket a külső és belső hatásokat gyógynövényekkel, gyógyételekkel igyekeznek kiegyenlíteni, segítségükkel egyensúlyba hozni a szervezetet.

Az őszi-téli időszak fókuszpontjai

A nyugati felfogástól eltérően a kínaiak öt évszakot különböztetnek meg: az általunk ismert négy mellett külön évszaknak számít náluk a nyárutó, a nálunk indián nyárnak vagy vénasszonyok nyarának hívott időszak. Ez az átalakulás időszaka, amikor elkezdenek színesedni a növények, a hőmérséklet pedig már nem olyan intenzív. A HKO alapját képező szemlélet minden évszakhoz bizonyos elemet, szervet, ízt és lelkiállapotot társít – ez alapján tudhatjuk, hogy az adott időszakban mire kell odafigyelni, mely szervek működését kell támogatni gyógynövényekkel, étkezéssel, a környezeti hatások kivédésével, illetve kiegyensúlyozásával, és az életmóddal.

A nyárutónak a Föld elem felel meg, a lép-gyomor meridián (funkciókör), az édes íz, a lelkiállapotok közül pedig a töprengés, a bizonytalanság. A lép és a gyomor különösen fontos szerv, az emésztés és a szervezet energetikájának a központja. Van egy kínai mondás: „ha a gyomor jól működik, élsz; ha a gyomor nem működik, meghalsz”. Vagyis az energia, a csí szorosan összefügg a gyomor működésével. A gyomor nem szereti a hideget, igyunk meleg folyadékot.

Az őszhöz a Fém elem tartozik, a tüdő-vastagbél meridián, a csípős íz, érzelem szempontjából pedig a bánat, a szomorúság, a lehangoltság, a depresszió. A tüdő nem szereti a szárazságot, nedvesen kell tartani, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy oda kell figyelni a szoba hőmérsékletére, hogy ne legyen túl magas, és a párásításra, ami történhet illóolajok párologtatásával vagy párásító készülékkel. A csípős élelmiszerek (fokhagyma, hagyma, paprika) fertőtlenítő hatásukon túl serkentik a nyálkahártya váladéktermelését, így tisztulását is.

A télhez a Víz elemet társítják, a vese-húgyhólyag meridián tartozik hozzá, a sós íz, az érzelmek közül pedig a félelem. A vese és a húgyhólyag szempontjából nagyon fontos az öltözködés: melegen kell tartani a derekat és a lábat. Ha valakinek nagyon hidegek a végtagjai, az energiahiányos állapotra utal, elsősorban a vesemeridián problémájára, ami jól kezelhető akupunktúrával és a keringést javító mozgással.

Melegítő hatású ételek, gyógynövények

A szervezet az egyre hűvösebb idő mellett is meg akarja tartani testhőmérsékletét, amire ilyenkor több energiát kell fordítania – ezt olyan ételekkel tudjuk támogatni, amelyek energiát adnak a szervezetnek. Érdemes tehát ilyenkor melegítő, kalóriadús, ugyanakkor nem túl zsíros ételeket fogyasztani, inkább párolva, mint nyersen. A hűvös időszak hasznos táplálékai lehetnek a káposzta, a cékla, a hagyma, a pirított magvak (dió, mandula), az aszalt gyümölcsök. A gyömbér erősen melegítő hatású, nagyon jó immunerősítő. A csírák, magvak gazdag tápanyagforrást jelentenek.

Az immunrendszer szempontjából a teák közül a zöld tea alapvető folyadék, amelyet folyamatosan érdemes fogyasztani, illetve a Banlangen tea, amelyben indigófa gyökere is található, rendkívül jó fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatása miatt jól alkalmazható megelőzésre influenzás időszakban. Fontos megemlíteni még a csillagánizst – a benne lévő hatóanyagról a WHO deklarálta, hogy vírusellenes hatású –, valamint a csüdfűgyökeret is, mert nagyon jó hatással vannak az immunrendszer működésére. Mind a nyugati orvosi vizsgálatok, mind a keleti orvosi tapasztalat alátámasztja, hogy a gyógygombák (shiitake, ganoderma stb.) fogyasztása is komolyan támogatja az immunrendszert.

Immunerősítő táplálékkiegészítők

Az immunrendszer szempontjából feltétlenül pótlandó a szelén, amely a talajból nem jut el hozzánk.

A D-vitamin szerepe nagyon fontos, ma már tulajdonképpen nem is vitaminnak tekintjük, hanem egy alapanyagcserét szabályozó, hormonszerű molekulának. Mindenkit arra biztatok, hogy ha bármi miatt vérvételre van szükség, akkor nézesse meg a D-vitamin-szintjét is, mert sajnos a legtöbb esetben igen alacsonyak az értékek. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, ezért olaj vagy olajos kapszula formájában ajánlott szedni.

Az már szinte közhely, hogy ilyenkor érdemes nagyobb mennyiségű C-vitamint fogyasztani. Ha az ember náthás, akkor azonnal oldódó C-vitamint, megelőzésre viszont jó az elhúzódó felszívódású is.

Az már kevésbé ismert, hogy az immunvédekezés szempontjából a bélflórakészítmények is nagyon fontosak. Az immunkompetens sejtek 70 százaléka ugyanis a bélrendszerben termelődik, így ha a bélsejtek tönkre vannak téve, akkor az immunrendszer sem működik megfelelően. A belek rendben tartása tehát nagyon fontos, ebben segítenek a probiotikum-készítmények.

Az esszenciális zsírsavaknak (amilyen a halolaj) gyulladáscsökkentő hatásuk van, s mivel ezeket a szervezet nem tudja magától előállítani, a mi étrendünk pedig nem bővelkedik halakban és halkészítményekben, oda kell figyelnünk, hogy bevigyük a szükséges mennyiséget.

Felnőttek számára fontos még a koenzim Q10, amely a sejtek energiaellátását biztosítja, mérsékelni tudja mind a fizikai, mind pedig a szellemi fáradtságot. Vízben ez sem oldódik, ezért elsősorban lágyzselatin kapszula, olaj formájában lévő készítményeket válasszunk.

Életmódtippek az egészségért

– Rendszeres kézmosás: meleg vízzel, szappannal.

– Az utcai ruhát vegyük le otthon: amint hazaértünk, öltözzünk át.

– Folyadékfogyasztás: az ajánlott mennyiség naponta 740 ml/testsúlykilogramm. Minden reggel igyunk meg egy pohár langyos folyadékot.

– Lakás hőmérséklete: nem kell túlfűteni, éjszakára nemigen kell 20 fok fölé menni.

– Rendszeres szellőztetés: fontos a friss levegő beengedése; megbetegedés esetén napközben akár többször is.

– Levegő minőségének javítása: illóolajos párologtatás (citromfű, fahéj, teafa, geránium, borsosmenta). Ecetes párologtatás (egy lábosnyi ecetes víz felforralása), lemosás, felmosás, majd szellőztetés.

– Rendes megvilágítás: sokan érzékenyek a korai sötétedésre, érdemes ezért a lakást rendesen megvilágítani.

– Meleg lábfürdő: ha kihűlt lábbal érünk haza, vegyünk meleg lábfürdőt szódabikarbónás vízzel.

– Téli levesek: marhaínból vagy marhacsontból – jujubával, zöldségekkel – hosszan főzve (8-10 órát) esszenciát hozunk létre, amelyet le is fagyaszthatunk, és elővéve friss levest készíthetünk. Az ínas, csontos részekből természetes kollagén fő ki, amit a szervezet jól tud hasznosítani.

– Mozgás: a fizikai aktivitás nagyon fontos az immunrendszer szempontjából, nem csak a keringésjavítás és az energetika miatt, hanem mert az izomsejtek termelik azt a glutaminsavat, amely nélkülözhetetlen az immunrendszer működéséhez.

– Akupunktúra és moxaterápia: a megfelelő pontok stimulálása helyreállítja a szervezet energiaegyensúlyát.

– Alvás: megfelelő minőségű és mennyiségű (6-8 óra), pihentető alvásra van szükség, hiszen a szervezet ez idő alatt regenerálódik, töltődik, próbálja rendezni az összes anyagcsere-funkciót.