Dr. Chen több,  mint tizenöt éve él Magyarországon, s ez idő alatt mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy a magyar embereket egy jobb, egészségesebb, minőségibb élet felé terelje. Teszi mindezt hagyományos kínai orvoslással úgy, hogy bemutatja, milyen is a gyógyító, minőségi táplálkozás.

Mit gondol, az elhízás, a komoly túlsúly testi, genetikai vagy inkább lelki probléma?

A válasz nagyon összetett, de először is beszéljünk inkább arról, hogy milyen a viszonya a magyar embereknek az ételhez. Ezt már az a szám is jelzi, mely szerint Magyarországon majdnem minden harmadik ember túlsúlyosnak minősül. Az ételt szinte egyáltalán nem élvezik, kapkodva, gyorsan, rohanva esznek, sokszor le sem ülnek. Ez már önmagában nagyon komoly probléma. A másik probléma, hogy az ételt szinte darabokra szedik és azt vizsgálják, mely alkotórészei lehetnek ártalmasak. Egyesek szinte teljesen kerülik a húst, a zsírt, a cukrot, a tojást, mígnem végül annyira híján vagyunk az ízeknek és az ételek textúrájának, hogy egyszer csak fejvesztve rohanunk a legközelebbi hamburgerezőbe, étterembe és silány minőségű ételekkel tömjük tele magunkat. Az összhang, a harmónia az, ami a legtöbbször hiányzik a magyar emberek étkezési szokásaiból. Fontos, hogy minden tápanyagból fogyasszunk megfelelő arányban (szénhidrát, fehérje, zsír, vitaminok, ásványi anyagok).

Javítson ki, ha tévedek, de a kínai nőkre nem jellemző az elhízottság.

Nem csak az elhízottság, de másfajta betegségek is ritkábban fordulnak elő a kínai nők között. A nők helyzete Magyarországon nagyon elkeserítő, a nemzetközi átlagnál sokkal magasabb a mellrák, vagy a menstruációs problémák aránya. Ennek oka – a kimerítő munka és a stressz mellett – többnyire a rendszertelen étkezés és a rossz ételek, vagy éppen az ételek helytelen párosítása. Nézzünk például egy frissen szült magyar és kínai nőt. A magyar nő a szülés után hazakerül a kórházból és sokszor minden segítség nélkül azonnal a háztartási problémák és a gyerekgondozás kezdeti nehézségei között találja magát. Hiába létezik a 6 hétig tartó gyermekágy fogalma, ezt szinte lehetetlen a mai Magyarországon megvalósítani. A kínai nők szigorún, hetekig ágyban fekszenek és csak a babájukkal és a saját testük regenerálódásával, egészségével foglalkoznak. A családból valaki mindig gondoskodik friss, meleg és egészséges ételről. Így pár hét múlva fitten, csinosan és kipihenten kelhetnek fel az ágyból.

A kínai orvoslás és életmód hogyan teremti meg ezt a fajta harmóniát? Egy kívülálló számára olyan, mintha ez egy velük született tulajdonság lenne.

A kínai életmódban nagyon fontos szerepe van a táplálkozásnak. A kínaiak az ételt a természet szerves részének tartják. Minden ételt yin/yang és az Öt elem sajátos aránya jellemez, s ezért mindegyik rá jellemző hatást gyakorol testünkre. A yin és yang a dinamikus energia két fajtája, két ellentétes pólusú erő, amelyek együttesen tartják fenn a világmindenség, így az emberi test egyensúlyát is. Minden ételnek megvan a maga sajátos yin/yang természete, amely ugyanakkor számos tényezőtől is változhat. A yin ételek például hűsítő hatásúak, a nyers zöldségeknek, így általában több yin energiát tulajdonítanak, mint a meleggel kapcsolatba került főtt zöldségeknek.

Yin ételek: nyers gyümölcsök, nyers zöldségek, tofu, tengeri alga, levélzöldségek, rizs, tej, joghurt, nyers hal
Yang ételek: szárított és aszalt gyümölcsök, főtt zöldségek, káposzta, paradicsomlé, gyökérzöldségek, lencse, bab, burgonya, magok, bárány, csirke, főtt hal
A yin ételeknek lehűtő, nyugtató hatásuk van az emberi energiára, míg a yang ételek melegítenek és serkentenek. Az ételeknek más tulajdonságuk is van. Például a yang ételeknek inkább édes, csípős ízük van, amely energiával látja el a testet, míg a yin ételeknek sós, keserű vagy savanyú ízük van, amely a vér és más testnedvek gyarapításában játszik szerepet.

Az is feltűnő, hogy ízek tekintetében egészen érdekes párosítások jellemzőek a kínai ételekre, gondolok itt a klasszikussá vált édes-savanyú aromák együttesére. Ennek is van valami komolyabb jelentősége az egészségre nézve?

Minden íz hatással van a testre és az egészségre. A csípős vagy fanyar ételek élénkítik a légzést, oldják a nyálkát, segítik az energia áramlását, javítják az emésztést, serkentik a vérkeringést. Az édes ételek a lép-hasnyálrmirigy csoportot és a májat erősítik. A savanyú ételek gátolják a testfunkciókat, ami hasznos lehet többek között hasmenés, túllégzés és aranyér esetén. A savanyú ételek leginkább a májra hatnak, ahol ellensúlyozzák a zsíros ételek hatását. A keserű ételek nagyon hasznosak gyulladásgátlóként és a fertőzések elleni védekezésben, valamint a magas vérnyomás csökkentésében . A sós ételek méregtelenítik a testet, béltisztító, vizelethajtó hatásúak.

Az jól látható, hogy sok esetben teljesen más ízeket társítunk egy-egy ételhez, mint egy kínai ember. De a kínai konyha nem csak ebben különbözik, hanem az ételek elkészítési módja is elég egyéni.

Gondoljuk végig, mit csinál a magyar ember. Megveszi a húst, feldarabolja és megfőzi, megsüti, esetleg bepanírozza. Ehhez képest mi a húst egészen kis darabokra vágjuk, majd felforraljuk. Gondoljon csak bele, amikor húslevest főz és elkezdi főzni a húst. A víz tetején rengeteg fehér vagy szürkés hab keletkezik. Nos, ezt a folyamatot mi is végigvisszük. Majd leöntjük a vizet és újraforraljuk a húst. Csakis amikor már tiszta a víz és ezáltal tiszta a hús, ekkor használjuk fel. Magas lángon megsütjük, vagy megpároljuk. A zöldségeket szintén hirtelen sütjük vagy pároljuk, de nem főzzük szét, meghagyjuk frissnek, ropogósnak. Ízesíteni sem feltétlenül sóval kellene. Rengeteg zöldség alkalmas erre, mint például az újhagyma vagy a zellergyökér. Ki kellene használnunk ezeket a természet adta lehetőségeket.

Az egészséges életmódhoz már-már értelemszerűen hozzátartoznak a nyers saláták. Szinte minden diéta azt mondja: egyél húst salátával. Az eddigiek alapján azonban úgy tűnik, a kíniak szívesen dolgozzák fel az ételeket.

Az étel legyen meleg. Nagyon jó a friss saláta vagy a friss gyümölcs, de a szervezet számára előnyösebb a megfőtt, párolt vagy sütött étel. Könnyebb megemészteni, könnyebben dolgozza fel a szervezet, nem erjed a gyomorban. Fontos a meleg leves, a hús, a sok párolt zöldség és szénhidrátfogyasztás szempontjából fontos a rizs és a rizstészta fogyasztása is.

Mi magyarok rengeteg kenyeret eszünk, talán az egyik legfontosabb élelmiszerünk, de ön eddig egyszer sem említette.

A magyar ember rengeteg kenyeret eszik, teljesen fölöslegesen. A napi, optimális mennyiség nem lenne több egyetlen szeletnél. És nem egy óriási szeletre gondolok. Ehhez képest kilószámra vásárolják. A kínaiak számára a rizs a legfontosabb gabona, hiszen ez a legtáplálóbb.

Csípős például: gyömbér, zöldhagyma, kínai retek, karalábé, fodormenta.
Édes: édes rizs, édes burgonya, padlizsán, répa, melasz, dió, méz, cukor, dinnye, gesztenye, banán, marhahús.
Savanyú: citrom, szilva, körte, mangó.
Keserű: saláta, retek, római saláta, póréhagyma, ecet.
A helytelen táplálkozási szokásokban keresendő az ok, amiért a kínai nők között szinte csak nagyítóval találhatók meg az túlsúlyosak vagy az elhízottak?

Valamelyest képet kaptunk a kínai táplálkozás gyógyító és élettani hatásairól, de egyvalamiről nem beszéltünk. A nassok.

A kínaiak nem esznek nagy adagokat, inkább naponta ötször, hatszor esznek, persze keveset és táplálót. A nassok, mint olyanok lehetnek aszalt gyümölcsök, mint a datolya, a füge, jujuba, vagy akár a főtt gesztenye. Ezeknek mind nagyon jó élettani hatásai vannak. Fontos a rendszeres tea fogyasztása. Például reggel, ébredés után mindenképpen teát kellene fogyasztanunk. A magyarok reggel felkenek, ledöntenek egy csésze kávét és kezdődik a rohanás. Eleve szépen, lassan kellene felkelnünk az ágyból és egy csésze, meleg itallal kezdeni a napot. Természetesen a legjobb lenne teázni. Ezt fogyaszthatjuk étkezések között is, mellé pedig az egészséges rágcsálnivalókat, mint a rostban gazdag zöldteás csokoládé, aszalt jujuba. A lényeg, hogy egészségben és harmóniában táplálkozzunk. A testünk mindezt hosszú élettel hálálja meg.