A boldogság forrása bennünk van

1. „Carpe diem!”

Horatius szállóigévé lett felszólítását, melynek jelentése: „ragadd meg a napot!”, ma is receptre lehetne felírni a boldogságkúrákhoz. A pszichológusok is kitaláltak egy ehhez hasonló gyakorlatot, amelynek neve „savoring”, azaz „ízlelgetés”. Lényege, hogy minden érzékszervünkkel igyekszünk elmerülni a jelen pillanat valamely kellemes élményében, vagy felidézzük egy múltbeli szép emlék teljes érzékleti élményét. Talán meglepően hangzik, hogy olyan banális dolgokra, mint a reggeli kávé vagy tea, vagy a párunk által készített finom rántotta boldogságforrásként is tekinthetünk – és ehhez nem kell mást tennünk, mint minél inkább magunkba szívni a kellemes illatukat vagy élvezni a remek fűszerezést.

A lényeg a tudatos összpontosításban rejlik. Ahelyett, hogy a napi gondokkal és bosszúságokkal foglalnánk le magunkat, megtanulhatjuk észrevenni a környezetünkben lévő szép dolgokat. Az arcunkat simogató napfényt. A tavaszi virágok szívmelengető látványát. A bozótban csivitelő madarak vidám neszét. A savoring-re, azaz a jó dolgok ízlelgetésére kiváló alkalmat nyújt egy szemet gyönyörködtető helyre tett kirándulás. A kutatások szerint ha egy-egy kellemes élményben 15 másodpercig elidőzünk, és rendszeresen, mindennap megtesszük ezt, az tartósan javíthat a kedélyállapotunkon.

2. Keljen fel a kanapéról!

Tudományosan bizonyított, hogy a testmozgás ugyanolyan hatékony lehet a depresszió ellen, mint az antidepresszánsok. A mozgás csökkenti a stresszt és a szorongást, ugyanakkor növeli az önbecsülést, hiszen erőfeszítést kell tennünk, mely után eltölt minket a kellemes érzés: „megcsináltam!”. Segít megszabadulni ránk rakódott feszültségtől, elvégre nem lehet egyszerre futni vagy biciklizni, és feszültnek lenni a stressztől – vagy az egyik, vagy a másik.

Vegyen tehát erőt magán, és keljen fel a kanapéról! Tudjuk, hogy a kanapé kényelmes, de higgye el, csak az első egy perc lesz nehéz aztán a mozgás energiája szinte magával sodorja. Induljon sétálni, kocogni, biciklizni az újjáéledt természetbe – ettől ön is érzi majd, hogy itt az új kezdet, tele ígéretes lehetőségekkel! Ráadásul két legyet üt egy csapásra, mert a testmozgással nemcsak a lelki jóllétét, hanem a testi egészségét is szolgálja.

3. Keressen legalább egy dolgot, amiért hálás lehet!

A hála egyszerre semlegesíti a negatív érzéseket és indít el szemléletváltást. Ha találunk egyetlen jót a rosszban, attól kezdve már nem minden „csak rossz”. Ha hálát adunk azért, amink van, akkor többé nem a hiányra figyelünk, és az a bizonyos pohár többé nem félig üres, hanem félig teli. Aki éppen elmerül a hála érzésében, az nem irigykedik, nem sóvárog, nem táplál dühöt és ellenségességet, nem aggodalmaskodik és panaszkodik.

Este, elalvás előtt gondolja végig a napját, és találjon egy dolgot, amiért köszönetet mondhat! Lehet valami apróság: például, hogy megmenekült valamilyen kellemetlenségtől, vagy kapott egy hétköznapi szívességet. Lehet magától értetődőnek vett dolog: esetleg az, hogy aznap is volt mit ennie, és volt fedél a feje fölött. Érezhet hálát egy konkrét személy iránt, vagy valamilyen felsőbb hatalom iránt is.

4. Pörgesse fel a társas életét!

A kutatások szerint a boldog emberek több baráti, családi kapcsolatot ápolnak, illetve azok, akiknek sok társas együttlétben van részük, boldogabbak. A társas kapcsolatok és a boldogság tehát kölcsönösen erősítik egymást.

Gondolja végig, kik azok, akikkel a járvány miatti lezárások idején szívesen találkozott volna, ám erre nem volt lehetősége. Ki az, akit elhívott volna egy közös sétára, kávézásra? Keresve sem találni ehhez alkalmasabb időszakot a langyos tavaszi napsütésnél. Van valaki, akivel az elmúlt két évben nem beszélt, nem állt kapcsolatban, de kíváncsi lenne, mi van vele? Hívja fel telefonon, vagy írjon neki e-mailt.

5. Jótett helyébe… boldogságot várj!

Sonja Lyubomirsky és kutatócsapata az elsők között bizonyította tudományosan azt a régi megfigyelést, hogy „a jó cselekedetek gyakorlása nemcsak annak jó, aki kapja, hanem annak is, aki adja”. A kutatók szerint, ha rendszeresen apró jótettekkel örvendeztetünk meg másokat, az tartósan emelheti a boldogságszintünket, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ez az elmélet akkor működik, ha nem mindig ugyanazt, hanem más-más szívességeket teszünk.

Ilyen apró jótett lehet például, ha meghívunk valakit egy süteményre, vagy ajándékba adunk neki egy doboz teát, segítünk cipekedni, elmagyarázunk egy nehéz iskolai példát (nem tudálékosan, hanem kifejezetten az ő igényeihez szabva), vagy olyasmiben segítünk, amihez értünk, és amivel mások hasznára lehetünk. Jó érzéssel tölthet el minket az is, ha adományozunk egy civil szervezetnek, amely aztán eljuttatja adományinkat kevésbé szerencsés embertársainknak.

6. Foglalkozzon olyasmivel, amiben flow-t él át!

A magyar származású amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow, azaz áramlatélmény olyan cselekvést jelent, amely élvezeti értékkel bír és önmagában jutalmazó. Amikor flow-ban vagyunk, akkor olyasmivel foglalkozunk, amitől jól érezzük magunkat, és nem kell, hogy külön eredményt hozzon. Keresse meg tehát, mitől kerül ebbe az állapotba, és iktassa be a heti időbeosztásába! Ahány ember, annyiféle cselekvés és elfoglaltság lehet az áramlatélmény forrása: gitározás, sakkozás, kertészkedés, futás, írás, olvasás, főzés stb. A lényeg, hogy olyasmit válasszon, amit nem kötelességből vagy az elvárások kedvéért végez, hanem pusztán azért, mert örömforrás örömét leli benne!

7. Találja meg a dolgok értelmét!

Ha nehéz időszakon ment keresztül, segíti a megbékélést és feldolgozást, ha átgondolja, mit tanult belőle, és mi értelme volt végigcsinálni, kibírni. Viktor Frankl bécsi pszichiáter és neurológus –holokauszt-túlélő – ír arról, hogy a legnagyobb nehézségek közepette is megtartó erő lehet, ha találunk valamit, amibe kapaszkodhatunk. Hasonlóan ehhez a szürke hétköznapoknak is emelkedettséget kölcsönözhet, ha van olyan része az életünknek, amiről úgy véljük, mélyebb értelme van, értéket teremtünk vele, vagy a saját és mások fejlődését szolgáljuk általa – nem utolsósorban pedig a mentális egészségünket is védjük a kilátástalanságérzés és depresszió ellen. Egy kellemetlen munkának is értelmet adhat, ha szem előtt tartjuk, hogy elvégzésével étel kerül a család asztalára. Egy továbbképzés miatti feszült időszak átvészelésében segíthet annak tudatosítása, hogy utána előrébb léphetünk a karrierünkben. Azok, akik több, mélyebb értelmű dolgot találnak a napjaikban, általánosságban elégedettebbek az életükkel.

8. Gyakorolja az elengedést és elfogadást!

Boldogtalanságot okozhat, ha nem kaphatunk meg valamit, amit szeretnénk. Ilyenkor frusztrációt élünk át, hogy nem tartjuk kézben a dolgokat, és úgy érezzük, az élet „megvont” tőlünk valamit, ami járna (például előléptetést, társat, kertes házat, külföldi utazást stb.). Mi lenne, ha úgy döntenénk, hogy mostantól nem ragaszkodunk ezekhez? Ha megpróbálnánk az életünket teljesnek látni ezek hiányában is? Ha megpróbálnánk megtölteni számunkra fontos, és örömöt okozó, értéket teremtő és cselekedetekkel, közösségi élményekkel és mások javát is szolgáló jótettekkel? Ezzel a szemléletváltással csökkenthetjük a körülmények befolyásoló erejét a boldogságérzetünkben, és megtehetjük az első lépést saját boldogságunk formálásához.

Ha boldogság van, minden van.

(Dr. Chen Zhen)

Forrás: Dr. Chen Patika magazin – 2021. tavasz